Szarvasainkról
2018-09-05 08:13 | ORFK-OBB
A szarvasbőgés idején fokozottan kell számítani legnagyobb testű vadon élő állataink megjelenésére az úttesten.

Hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem csak az erőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet.

Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni, hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik.  Marmagassága a 150 cm-t, testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a Dunántúlon, főleg annak déli megyéiben találhatók (Tolna, Somogy, Zala és Baranya megyékben), de kisebb populációban az ország más megyéiben is élnek. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása szempontjából.

Másik elterjedt hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a gímszarvas esetében).