Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
2013-ban 591 áldozat a közutakon!
2014-05-29 22:22 | GI
A KSH által közzétett ellenőrzött, végleges statisztikai adatok alapján 2013-ban összesen 15 691 személysérüléses közúti baleset történt, 3,4%-kal több mint 2012-ben

A végleges KSH adatok alapján az elmúlt évben nőtt a személysérüléses közúti balesetek száma, míg a halálos áldozatok és az ittasan okozott balesetek számában további csökkenés tapasztalható. Az eredmények ellenére a közlekedésbiztonság javulásának üteme csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt év közepén még korántsem volt egyértelmű, hogy a közúti közlekedés biztonságában 2008. óta tapasztalható kedvező trend tovább folytatódik. Ugyanakkor az utolsó negyedév – különösen a november és december hónapok eredményei - kedvezően hatottak az egész évi teljesítményre, a 2013. évi baleseti mutatók alakulására.

A KSH által közzétett ellenőrzött, végleges statisztikai adatok alapján 2013-ban összesen 15 691 személysérüléses közúti baleset történt, 3,4%-kal több mint 2012-ben (akkor 15 174 balesetet regisztráltak).  Tavaly hat megyében tapasztalható kedvező dinamika, azaz csökkenő balesetszám, Egy megyében a balesetek száma érdemben nem változott (Fejér megye), míg a fővárosban és tizenkét megyében a balesetek száma növekedést mutat.

A személyi sérüléssel járó közúti balesetek országon belüli aránya a fővárosban (21,1%), Pest megyében (10,2%) és Bács-Kiskun megyében (5,7%) a legmagasabb, ami nem meglepő, ha az illetékességi terület nagyságát, a lakosság számát, a forgalom nagyságát, az úthálózat jellegét és sűrűségét, valamint egyéb területi sajátosságokat figyelembe vesszük. Az adatok alapján azt is kijelenthetjük, hogy a balesetek többsége az ország közepére koncentrálódik, hiszen minden harmadik közúti balesetet Közép-Magyarország régió területén okozzák (országos viszonylatban minden ötödik közúti baleset Budapesten, és minden tízedik pedig Pest megyében történik).

Amennyiben a közúti balesetek alakulását súlyosságuk szerint vizsgáljuk meg, megállapíthatjuk, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt évben lényegében nem változott (541-ről 540-re, azaz egyetlen balesettel csökkent).  A súlyos és a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számát ugyanakkor növekedés jellemzi (7,6%-os, illetve 1,8%-os). Tavaly az összes személyi sérüléssel járó közúti baleset zömét, egészen pontosan a kétharmadát (66,7%-át) a könnyű sérüléses balesetek képezték. A súlyos sérüléses baleseteknek az összes baleseten belüli aránya megközelíti a 30%-ot (29,9%), a halálos kimenetelű balesetek részaránya pedig tavaly 3,4% volt.

A KSH adatok alapján 2013-ban összesen 20 681 fő sérült meg, vagy vesztette életét közlekedési balesetben hazánk közútjain, ami 5,6%-kal több mint 2012-ben. A kedvezőtlen változás a súlyosan sérült személyek számának egy év alatti 9,1%-os (4 921-ről 5 369 főre), valamint a könnyen sérültek 4,7%-os növekedéséből adódik (utóbbi 14 058-ról 14 721 főre változott).

Magyarország hatályos közlekedésbiztonsági programja a halálos áldozatok számának visszaszorítását, felére csökkentését tűzte ki fő céljaként 2001. és 2015. között.

Ezzel kapcsolatban kedvező hír, hogy 2013-ban 14 fővel kevesebben vesztették hazánk közútjain az előző évhez képest. A 2012. évi 605 főről az elmúlt évben 591 főre csökkent a közúti balesetben meghalt személyek száma, s ez 2,3%-os csökkenésnek felel meg. A halálos áldozatok mellett hasonlóan fontos baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása, melyet az Európai Unió - évtizedünkben első alkalommal - kiemelten kezel.

Hazánkban 2012. és 2013. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, azaz súlyos sérülést szenvedett személyek száma 448 fővel (4 921-ről 5 369-re), míg 8 napon belül gyógyuló, azaz könnyen sérültek száma 663 fővel (14 058-ról 14 721-re) nőtt. Ez százalékos arányban kifejezve a súlyos sérülteknél 9,1%-os, a könnyen sérülteknél pedig 4,7%-os többletet jelent.

A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy minden egyes közlekedésbiztonsági beavatkozásnak, intézkedésnek – még akkor is, ha az eleinte kiemelt hatékonyságúnak bizonyult - meg vannak a maguk időkorlátai, hatékonyságuk idővel alábbhagy. Ezért a további eredmények elérése érdekében mindig folyamatos munkára, rendszeres helyzetelemzésre, a trendek figyelemmel kísérésére, s újabb, időben meghozott megelőző intézkedésekre van szükség.

Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában – valamennyi közúthasználóra vonatkoztatva - a kedvező trend 2013-ban is folytatódott, az e téren mért csökkenés üteme nagyobb, mint amit az előző évben mérhettünk. Az előzetes adatok alapján a 2012. évi 1 698 balesettel szemben 2013-ban 2,1%-kal kevesebb, azaz összesen 1 662 személysérüléses közúti balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban. Az ittas baleseteknek az összes személyi sérüléssel járó közlekedési baleseten belüli aránya csökkent, a korábbi 11,2% helyett 10,6% lett (ilyen alacsony érték 2001. óta nem volt). Az eredmények ellenére azonban továbbra is elfogadhatatlan, hogy átlagosan számítva minden tízedik személysérüléses közúti balesetet ittas személy okoz.

A közúti közlekedési balesetek főbb okai vonatkozásában az elmúlt évekhez képest 2013-ban nem történt érdemi változás. Amennyiben a személysérüléses közúti közlekedési balesetek alakulását az előidéző okok szerint vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk,, hogy balesetek többsége mögött (az összes tavalyi 15 691 balesetből 14 356 esetben) a járművezetők által elkövetett valamely KRESZ szabályszegés áll.

A 2013. évi érték 3,5%-kal több a 2012. évinél, amikor 13 877 balesetet történt járművezetői hibából. A fő okokon belül – a szabályszegés jellegére tekintettel - első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (az összes baleset mintegy 28%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (24%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (16 %).  Gyalogos hibájából 2013-ban 981 közúti baleset történt, ami az összes baleset 6,3%-a (2012-ben ennél kevesebb, 939 baleset történt hasonló okból). A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma 81 (kevéssel több a 2012. évi 72 -nél).

A kanyarodási szabályok megszegése, az elsőbbségi jog meg nem adása, a követési távolság meg nem tartása, valamint a gyalogos hibája miatt bekövetkező balesetek leginkább lakott területen belül jellemzők. Ezért nem lepő, hogy ezekben a kategóriákban szinte minden évben Budapesten regisztrálták a legtöbb balesetet, Pest megye (mint az említett valamennyi kategóriában második) előtt.  Pest megye általában az előzési szabályok megszegése miatt bekövetkezett balesetek terén előzi meg a fővárost, jelezve, hogy ezek a szabályszegések nagyobb arányban a lakott területen kívüli közlekedésre jellemzők.

A tavaly regisztrált személysérüléses közúti baleseteken belül 9 234 baleset okozása, azaz az összes baleset 58,%-a a személygépkocsi vezetőkhöz kötődik, bár köztudott, hogy a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb.  A személyszállító járműveken belül második helyen a kerékpárosok állnak, akik 2013-ban a 2012. évi 1 967-nél valamivel több, összesen 2 003 személysérüléses balesetet okoztak.

A kerékpárosoknak az összes okozón belüli arányuk 12,8%, ami jelentősen magasabb a forgalomban képviselt arányuknál. A segédmotoros kerékpárosoknak 4,8%-os (764 baleset), a motorkerékpárosoknak 4,2%-os (658 baleset) míg az autóbusz vezetőknek 1,4%-os (218 baleset) a részarányuk a balesetek okozásában. A személyszállító járműveken túl a tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 1 476, ami az összes baleset 9,4%-ának felel meg. A gyalogosok a közúti balesetek 6,9%-át, 1 081 balesetet idézték elő.

 

A közlekedésbiztonsági célkitűzések időarányos teljesülése

Magyarország hatályos közlekedéspolitikai programját még az előző Fehér Könyv idején, 2004-ben februárjában tették közzé, s a „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” címet viseli. A Magyar Országgyűlés 19/2004. (III. 26.) OGY határozatával elfogadott programban meghatározott cél az alábbi:

„… a 2001. évi személysérüléses balesetszám 2010-re 30%-kal, a balesetben elhunytak száma legalább 30%-kal csökkenjen. 2015-re pedig ugyanezen értékek – a „Fehér Könyv”-ben 2010-ig előírt mértékben – 50%-kal csökkenjenek.”

Amennyiben a 2013. évi előzetes baleseti adatokat a 2001. év – azaz a közlekedéspolitikai koncepció bázisévének - adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy:

- a személysérüléses közúti balesetek száma 15,2%-kal (18 505-ről 15 691-re),

- a balesetben meghalt személyek száma pedig 52,3%-kal (1 239-ről 591-re) csökkent.

A 2013. évi végleges baleseti adatok azt mutatják, hogy a balesetben meghalt személyek számának további csökkenése esetén reális az esélye annak, hogy a halálos áldozatok száma vonatkozásában a 2015-re megfogalmazott célkitűzés teljesüljön. Ugyanakkor az adatok arról is árulkodnak, hogy hazánkban a közúti közlekedésbiztonság helyzetében a korábbi éveket jellemző javulás üteme lelassult, egyes mutatók pedig (személysérüléses, azon belül a súlyos és könnyű sérüléses balesetek száma) tavaly már kedvezőtlenül alakultak.

 

A 2013. évi baleseti helyzet elemzéséhez kapcsolódó diák letöltése ppt formátumban



 


  • Figyeljünk a biztonsági...

    Miért van szükség a biztonsági folyosóra és melyek a kialakításának legfőbb szabályai – ezzel kapcsolatban adunk...  >>

  • Szezonzáró...

    Korábban indulás, hosszabb menetidő, nagyfokú türelem és a közlekedési szabályok megtartása – ezek a biztonságos közlekedés alapjai a nyári szezon utolsó...  >>

  • 80 km/h a francia...

    Franciaországban az országos főútvonal hálózat 40%-án csökkentették a megengedett sebesség felső...  >>