Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
Nőtt a balesetek száma! Ideje jobban figyelni
2014-05-09 13:45 | GI
Január elseje és április 30. között több mint 10%-kal nőtt a személysérüléses közúti balesetek száma, s 25 fővel többen haltak meg közútjainkon, mint a elmúlt év hasonló időszakában. Kimagasló a kerékpáros áldozatok száma!

A rendőrség által gyűjtött előzetes - a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő - adatok alapján 2014. január 01. és április 30. között összesen 4 254 személysérüléses közúti baleset történt, 11,10 %-kal több, mint 2013. azonos időszakában (akkor 3 829 balesetet regisztráltak).
A halálos, súlyos és könnyű sérüléses balesetek vonatkozásában egyaránt kedvezőtlen változások mutatható ki. A halálos balesetek száma 18,80%-kal (133-ról 158-ra), a súlyos sérüléses balesetek száma 12,345%-kal (1 102-ről 1 238-ra), a könnyű sérüléseseké pedig 10,18%-kal (2 594-ről 2 858-ra) nőtt A halálos balesetek alakulásának megfelelően idén április végéig a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 147 fővel szemben 172 főre nőtt. Ezáltal 25 fővel többen vesztették életüket hazánk közútjain tavalyhoz képest, amely 17,01%-os növeledést jelent.  

Fotó: langlovagok.hu - Gödöllői Tűzoltóság


Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában is kedvezőtlen változások tapasztalhatók, hiszen a tavalyi 369-el szemben idén április 30-ig 448 ittas baleset történt (a növekedés mértéke 10,53%). Ennek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya 9,64%-ról 10.53%-ra módosult.
A közúti balesetek legfőbb okai az elmúlt hónapokban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 28%-ának a hátterében a gyorshajtás áll (1 193 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 1 088 baleset (részaránya 26%), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 615 baleset (részaránya 14 %) történt.
A közúti balesetek csaknem kétharmadát, mintegy 64%.-át a személygépkocsi vezetők okozták, bár köztudott, hogy a közúti forgalmon belüli aránya ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9%-ának, az autóbusz vezetők pedig az összes baleset 1%-ának az okozásáért felelősek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya az első négy hónapban 10 %-os (438 balesetet okoztak kerékpárral). A „motoros” kétkerekűek vezetői, a segédmotor kerékpárosok és a motorkerékpárosok összesen 287 balesetet okoztak, a balesetek okozásában képviselt arányuk – az említés sorrendjének megfelelően – 4%, illetve 3%.
Az ORFK Főügyeletének napi jelentéseinek összesítése alapján 2014. január 01. és április 30. között 34 olyan napot jegyezhettünk, amikor nem történt halálos kimenetelű közúti baleset (szemben a tavaly azonos időszakban mért 47 nappal) Örömteli hír, hogy idén még egyetlen gyermek áldozatot sem követelt a közúti közlekedés (tavaly ilyenkor egy áldozat volt, aki még nem töltötte be a 14. életévét).
Tavalyhoz képest nőtt a gyalogos áldozatok száma (36 főről 41 főre), és a motorkerékpáros áldozatok száma (5 főről 8 főre), de a legriasztóbb értéket a balesetben meghalt kerékpárosok számának növekedése mutatja (a tavaly négy havi 11 helyett idén 27 kerékpáros vesztette életét!
Amennyiben az elmúlt öt év adatainak alakulását vizsgáljuk meg, megállapíthatjuk, hogy 2010. óta idén okozták a legtöbb személyi sérüléssel járó közúti balesetet a közlekedők (a második legkedvezőtlenebb esztendő 2010 volt). A balesetben meghalt személyek számánál valamelyest más a helyzet, hiszen 2010-ben és 2011-ben egyaránt többen váltak közúti tragédia áldozatává (5 610 fő, illetve 5 464 fő), mint 2014. eddig eltelt négy havában.
Az előzőekben ismertetett statisztikai adatok kétség kívül kedvezőtlenebbek annál, mint amit az eltelt években megszoktunk, hiszen 2008. és 2013. között évről-évre csökkent a személysérüléses balesetek és a balesetben meghalt személyek száma (még ha az utóbbi időszakban a csökkenés üteme le is lassult).
Az eltelt rövid időszak adataiból – bár azok figyelmeztetőek – egyelőre hiba lenne mélyebb következtetéseket levonni, hiszen ahhoz hosszabb időszak trendjének ismeretére van szükség. Mindezek ellenére az adatok rendszeres elemzésére szükség van a megfelelő beavatkozások, intézkedések előkészítése és megvalósítása érdekében.
A közúti közlekedésbiztonság javítása állami feladat, egyfajta „csapatmunka”, hiszen a közlekedési környezetünk biztonsági szintje számos tényezőn múlik, a szabályozáson, az infrastruktúrán, a járműparkon, az ellenőrzéseken, a prevención, stb. Ezek a munkák számos szerv, intézmény, hatóság, érdekképviselet tevékenységi körében jelennek meg, s egyikük fontosságát sem lehet alárendelni a másikénak..
A közlekedésen belül ugyanakkor a döntő láncszem (egyben a leggyengébb láncszem) a személyi tényező, maga az ember, aki saját felelősségére dönt arról, hogy megtartja-e a közlekedési szabályokat, vagy sem. Mert abban egyetérthetünk, hogy a szabályok megtartása esetén gyakorlatilag minden baleset, minden egyes tragédia megelőzhető, és senkit nem kényszerítenek arra, hogy szabályszegést kövessen el.

A továbbiakban is balesetmentes közlekedést kíván az ORFK-Országos balesetmegelőzési Bizottság!



 


  • Figyeljünk a biztonsági...

    Miért van szükség a biztonsági folyosóra és melyek a kialakításának legfőbb szabályai – ezzel kapcsolatban adunk...  >>

  • Szezonzáró...

    Korábban indulás, hosszabb menetidő, nagyfokú türelem és a közlekedési szabályok megtartása – ezek a biztonságos közlekedés alapjai a nyári szezon utolsó...  >>

  • 80 km/h a francia...

    Franciaországban az országos főútvonal hálózat 40%-án csökkentették a megengedett sebesség felső...  >>