Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
A közlekedésre nevelés hőskora
2013-09-14 16:47 | Molnár Ildikó
A gyermekek közlekedésre nevelése a XIX-XX. században indult. A cikkben az egyes szabályzók és lényegi megállapítások időrendi sorrendben, röviden olvashatók.

A közlekedésre nevelés kérdéskörére a kor szükségletei hívták fel a figyelmet. Az 1865. évi XXXVIII. törvényhez készült (Eötvös-féle népoktatási törvény) tanterv már az első osztályban tanuló gyermekek számára előírta, hogy szerezzenek közlekedési ismereteket a szülői ház és az iskola közötti útvonalról, amelyen közlekednek. 
1914-ben kézikönyv készült, amely módszertani javaslatokat tartalmazott a témával foglalkozó tanítók számára. 1940-ben megjelent a „Jobbra hajts, balra előzz!” című tanítói segédkönyv, amely a kornak megfelelő tanítási anyagot, módszereket tartalmazott az oktatást illetően. A közlekedésre történő nevelést beépítették a természettudomány tantárgyak valamelyikébe. Ez volt az első dokumentum, amely megemlítette a pedagógus felelősségét a gyerekek közlekedésre nevelésében, azonban a II. világháború miatt sem a törvény, sem a hozzá kapcsolódó tanterv nem valósult meg.
Az 1946-ban bevezetett általános iskolai tanterv egyik új tantárgya volt a „szabad beszélgetés”, amelynek keretében a gyermekek a közlekedési eszközökről, a helyes közlekedésről tanulhattak. 1951-ben „Irányító tanmenet”- et adtak ki, amely az 1-3. osztályok számára írt elő közlekedésre nevelési feladatokat. 
A magyar közoktatás egyik fontos törvénye volt az 1961. évi IV. törvény, amely ezután évtizedeken át meghatározta a magyar közoktatás rendszerét és tartalmát is egyben. Az új törvénynek köszönhetően 1962-től új tantervek alapján folyt az általános iskolákban az oktatás, a közlekedés tantárgy stabil helyet és időt kapott a környezetismeret tárgyon belül. Bár csekély óraszámban - évi 4 órában -, de a tanterv előírta a közlekedési ismeretek oktatását. Látva a tárgy jelentőségét, az évi 4 óraszám a következő évben évi 6 órára növekedett. 
Megjelentek a tanulói kézikönyvek, melyek a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedés szabályaival foglalkoztak. A még hatékonyabb közlekedésre nevelési ismeretek elsajátítását - általános és középiskolában - az 1972-es MM rendelet szabályozta, amely még nagyobb szerepet szánt a közlekedésre nevelésnek.
A napjainkban is hatályos közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény lehetőséget teremtett a tantárgy elterjedésének, amely alapján valamennyi nevelési- oktatási intézményben folyhat közlekedésre nevelés az életkornak megfelelően. Magyarország csatlakozott a Gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez, amelyet a Magyar Országgyűlés az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. Az Egyezményben a tagállamok vállalták, hogy különféle módon tájékoztassák a társadalom valamennyi csoportját (szülők, gyermekek, pedagógusok) a balesetek megelőzésére vonatkozó alapvető ismeretekről.
Alapvető változást hozott a közlekedésre nevelés terén a közlekedési tárca által 1989-től kísérleti jelleggel elkészített, és bevezetett tanterv az általános iskolák számára, amely alapján egységes rendszerben, egymásra épülve, az életkori sajátosságoknak megfelelően, rendszeressé vált a közlekedési ismeretek oktatása. A program nem csak a közúti közlekedésre épült, hanem a vasúti, a vízi és a légi közlekedésre egyaránt kiterjedt. További újszerűséget jelentett a program abban, hogy kiemelten kezelte a felsőoktatási intézmények pedagógus szakos hallgatóinak közlekedésre nevelését, valamint bevezette a már pályán lévő pedagógusok évenkénti, rendszeres továbbképzését. 
Az idő közben megjelent 2002/1992. (HT. 2) Korm. határozat a közlekedésre nevelés új rendszerű, 1994/1995. tanévi országos bevezetésének igényét megerősítette, sőt a Nemzeti alaptantervbe történő felvételét is feladatul szabta. A közlekedésre nevelés új rendszerének megvalósulásában nagyon jelentős szerepet töltött be a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programról szóló 2036/1993. (IX. 9.) Korm. határozat.
Újabb, pozitív fordulatot jelentett a közlekedésre nevelésben a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv, és a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetése. A közlekedési tárca a vonatkozó jogszabályok érvényesítésére a rendőrség támogatásával elérte, hogy a közlekedésre nevelés beépüljön a dokumentumokba.


 


  • Új mentőhajó a...

    A fürdőzők és a vizisportolók nagyobb biztonságban érezhetik magukat a Dunán az új alapítványi mentőhajó...  >>

  • Balesetmegelőzési...

    A héten került sor a területi (megyei, fővárosi) közlekedésrendészeti szervek balesetmegelőzési főelőadóinak tavaszi...  >>

  • Sebességcsökkentés...

    A lakott területen kívüli utakon csökkentették a megengedett legnagyobb...  >>