Őzek násza!
2019-08-06 21:50 | ORFK-OBB
Az augusztus közepéig tartó párzási időszakban az őzek bármikor kiugorhatnak az úttestre. Ebben az időszakban kimagasló a vadelütések száma.

Javában tart az őzek párzási időszaka. Az általában július második felében kezdődő és augusztus közepéig tartó időszakon különösen óvatosnak kell lenniük mindazoknak, akik a közutakon vadveszélyes helyen közlekednek. Bár az őzek fokozottabb aktivitása többnyire az esti, éjszakai és a hajnali időszakban jellemző, nem árt azonban nappal sem figyelmesebbnek lenni.

A párzási időszakban az őzek rendkívül intenzív mozgással, kiszámíthatatlan irányban kergetőznek (a szakirodalom „ördöggyűrűk”-nek nevezi ezt a jelenséget), és a veszélyérzet szinte teljes hiányában bármikor kiszaladhatnak az úttestre. Az őzek jellemzően csoportosan élnek, így ahol egy állat megjelenik, ott bizony több őzre is számítani lehet.

Az őzek kis tömegű vadak, a felnőtt vadak is mindössze 10-35 kg-ot nyomnak. Ez azt jelenti, hogy az őzelütések túlnyomó többségében a vadállat sérül meg, és a gépkocsiban anyagi kár keletkezik. Időnként azonban olyan vadelütésekről is hallhatunk, melyek személyi sérüléssel, vagy éppen emberi tragédiával végződnek. Ennek oka egyrészt, hogy az úttestre kiugró vad láttán a jármű vezetője félre rántja a kormányt, ezáltal a szemből jövőnek frontálisan nekihalad, árokba hajt, vagy éppen fának ütközik. Ugyancsak súlyos kimenetellel járhat, ha az elütött őz a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik (nagyobb haladási sebességénél ez akár egy tonna erőbehatással is járhat).

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban legfontosabb az, hogy a vadveszélyes területeken figyelmesen, fokozott óvatossággal és csökkentett haladási sebességgel haladjunk és az előttünk haladótól nagyobb követési távolságot tartsunk. Amennyiben őz jelenik meg az út környezetében, akkor érezzük kötelezőnek a lassítást.

Éjszaka lakott területen kívül távolsági fényszóróval közlekedjünk, kivéve, ha az a szemből érkező forgalmat zavarja. Éjjel egy megcsillanó szempár, vagy akár egy megmozduló rőtes folt már igencsak beszédes lehet. Ha ilyenkor vesszük észre a vadat, a távolsági fényszórót kacsoljuk le (az elvakítja az állatot) és alkalmazzunk hangjelzést.

A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért a motorosok részéről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s korántsem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.

 Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Készüljünk fel előre az őzek násza időszakában jellemző speciális veszélyhelyzetekre, s tegyünk meg mindent a balesetek megelőzéséért!

 

Hogy mindenki hazaérjen!

 

 

A vadelütésekről általában

 

A hatályos szabályozás alapján a vad az állam tulajdona. A vadállatok megjelenésére az utak mentén számítanunk kell, különösen ott, ahol ezt táblával is jelzik. Általában ugyanis kitáblázzák azokat a helyeket, ahol a vadak megjelenésére, illetve átvonulására számítani lehet. Ezeken a helyeken fokozott óvatossággal kell közlekedni, felkészülve a veszély elhárítására.

Közúton vadállat jármű általi elütése esetén a felelősség megállapítása szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy a járművezető, illetve az illetékes vadásztársaság részére felróható-e valamilyen magatartás a baleset létrejötte szempontjából.

Vadállatok elütése esetén az illetékes vadásztársaság (ill. a vadászatra jogosult) felelőssége abban az esetben mutatható ki, ha nem megfelelően kezelik a vadállomány túlszaporodását, szakszerűtlenül hajtanak végre vadászatot, vagy terhükre egyéb hasonló magatartás róható fel. Amennyiben például a közút száz méteres körzetében telepített etetővel, sózóval, mesterséges itatóval, vagy dagonyával a vadat oda szoktatták, úgy a felelősség akkor is megállapítható.

Egyéb esetben a baleset során keletkezett kárt másra áthárítani aligha lehet, kivéve, ha a tulajdonos, vagy az üzemben tartó Casco biztosítással rendelkezik.

Vadelütés esetén hívják a rendőrséget, mely gondoskodik az érintett vadásztársaságot értesítéséről, az elpusztult vad elszállításáról, s az esetleges hiányosságok megszüntetéséről.

 

 

Balesetmentes közlekedést kíván az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság!



 


Vissza
  • Csaknem tízezer...

    Az egy hétig tartó nemzetközi sebességellenőrző kampány keretében hazánkban közel tízezer járművezetővel szemben indult...  

  • Baleseti helyzetértékelés július...

    2019. első hét havában gyakorlatilag valamennyi baleseti mutató kedvező értéket mutat az előző év azonos időszakával...  

  • Ismét nemzetközi ellenőrzés...

    A jövő héten a gyorshajtók kiszűrésére irányul a TISPOL „Speed” megnevezésű fokozott közúti ellenőrző akciója, mely kontinensünk túlnyomó részére kiterjed. ...