Túl gyorsak a járdára?
2019-02-27 10:30 | ORFK-OBB
Rohamosan terjed az e-roller-használat, már „csak” szabályozásra lenne szükség.

Meglepő gyorsasággal lepik el Európa és Észak-Amerika egyes metropoliszait a városi közlekedést megkönnyítő elektromos rollerek. Olyan gyorsan érkeztek, hogy a hatóságok egyelőre nem tudnak mit kezdeni velük: az átfogó szabályozás hiányában általában a városok maguk próbálják meghatározni, hogy hol és milyen sebességgel közlekedhetnek ezek a járművek. Németországban viszont már megszületett a törvényi háttér, ott egységesen szabályozták a személyi használatú könnyű elektromos járművekre (PLEV) vonatkozó előírásokat.

Jó érzés gurulni az elektromos rollerekkel, ráadásul ezekkel a járművekkel a dugókban is jól lehet haladni. Az autókkal ellentétben pedig nem ontják a különféle légszennyező anyagokat, s még a parkolással sem kell bajlódni – állítják az európai, ázsiai és észak-amerikai városokat rohammal bevevő e-rollerek használói.

Viszont sok e-roller használó az úttesteken és járdákon össze-vissza száguldozva veszélybe sodorja a gyalogosokat, és önmagukat is. Ha 20-30 kilométer/órás sebességgel elesnek, jó eséllyel maradandó sérülést szenvednek – vélik az ellentábor képviselői.

Annyi az e-rollerekkel kapcsolatos érv és ellenérv, hogy nem meglepő, az új divatra fel nem készült hatóságok általában még nem tudnak mit kezdeni a jóval kevésbé közkedvelt elektromos robogók és Segwayek mellett megjelenő kétkerekű elektromos járművekkel. Az e-rollerek népszerűsége sok városban azzal magyarázható, hogy azokat jellemzően bérelni lehet, s a járgányokat bárhol ott lehet hagyni a szolgáltatási területen.

Az e-rollereket ugyanis – ellentétben a bérelt kerékpárokkal – nem kell eltolni egy dokkoló állomásig, a kétkerekűekre GPS-jeladót szereltek, s a szolgáltató emberei folyamatosan gyűjtik be a városok különböző szegleteiből a letett járműveket. Az e-rollereket használni akarók pedig a szolgáltató okostelefonos applikációjának révén találhatják meg a hozzájuk legközelebb lévő kétkerekűt, hiszen a GPS-jeladó pontosan és valós időben megmondja, hol találhatóak a járművek.

És viszonylag olcsó is a bérlés: a kölcsönzés 2-300 forintba kerül, s ehhez jön még a kilométerenként fizetendő 50-60 forintnyi díj. A jövőben újabb díjcsökkenés várható: esik a GPS-jeladók, illetve az akkumulátorok ára is. S úgy is csökkenthetőek a költségek, ha a felhasználók vállalják a járművek éjszakai töltését: a töltést szívesen kiszervező szolgáltatók több városban fizetnek a viszontszolgáltatásért.  

Az USA-ban, ahol általában túlzsúfoltak a városokon átvezető főutak, viszont legtöbbször jól járható a többi városi út és utca, még szövetségi állami szinten sincs általános szabályozás. Jó példa Los Angeles, ahova 2017 őszén törtek be a rollereket kölcsönző szolgáltatók. Bár a szolgáltatók arra számítottak, hogy a bérlők a kerékpár sávokban haladnak majd, a leadott járműveket pedig a biciklitárolók közelében teszik le, a gyakorlatban minden másképpen történt. A felhasználók a járdán is cikáztak, a rollereket pedig néha úgy dobták le, hogy azzal zavarták a gyalogosokat is. Annyi volt végül a panasz, hogy a kaliforniai város tavaly úgy döntött, átmenetileg – a részletes szabályozás kidolgozásáig és életbe léptetéséig – teljesen kitiltja a közutakról az e-rollereket. Los Angeleshez hasonlóan döntött Milwaukee, Indianapolis és San Francisco is: mindhárom városban tavaly nyáron parancsolták átmenetileg az utakról az e-rollereket.


Los Angelesben most egy pilot-projekttel tesztelik a szabályokat, s ugyanez történik a fővárosban, Washingtonban is, ahol várhatóan néhány hónapon belül kidolgozzák a végleges működtetési szabályokat. A feltételek várhatóan szigorúak lesznek, és kötelezővé teszik a védőfelszerelések – leginkább sisak – használatát: gyakoriak a csonttöréssel járó balesetek, s egy rollerező már meg is halt Washingtonban, miután elcsapta egy autó. New York viszont egyelőre kitart: ott az állami szabályok szerint tilos közúton használni olyan motorral szerelt járművet, amelyen álló vezető, illetve kerékpárkormány található.

Ázsia országai közül elsősorban Kínában terjednek gyorsan az e-rollerek: itt elsősorban nem a környezetvédelmi megfontolások vezetik a felhasználókat, hanem az, hogy a látványos gazdasági fejlődés ellenére sokan még mindig nem engedhetnek meg maguknak autóvásárlást. Kínában két részre osztották az elektromos kisjárműveket: az e-biciklik és e-rollerrek nem számítanak járműnek, azokkal legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel lehet haladni, míg a nagyobb elektromos járművekkel, a mopedekkel és motorokkal ugyanúgy lehet közlekedni, mint robbanómotoros társaikkal.  

Európában előbbre járnak a szabályozással, az EU-ban egyre inkább egységesen kezelik a személyes használatra szolgáló könnyű elektromos járműveket (PLEV): ebbe a kategóriába az e-rollerek és a kis teljesítményű elektromos robogók mellett a Segway-féle, illetve azokhoz hasonló egyensúlyozó kétkerekűek kerültek be. Az év elején életbe lépett német szabályozás értelmében a PLEV-eket húsz kilométeres óránként sebesség alatt lehet sisak nélkül vezetni, e fölött már csak védőfelszereléseben lehet kimenni az utakra.

Németországban az e-rollereket járdán tilos használni, a kétkerekűeknek a bicikliutakon, illetve biciklisávokban kell haladniuk, s csak akkor mehetnek be a többi jármű közé, ha nincs külön sáv a kerékpárok számára. Fontos fejlemény, hogy a PLEV-ekre is kell kötelező biztosítást kötni, s a járműre fel kell szerelni egy rendszámra emlékeztető táblát, amely igazolja a biztosítás meglétét, s az azonosítási számot. Így károkozás esetén könnyen azonosítható az elkövető. (Még a bérelt járművek esetében is, hiszen digitálisa tárolják, hogy ki-, és mikor használta a balesetbe keveredett e-rollert.)

Az e-rollerek teljesítményét ötszáz wattban, az önegyensúlyozó járművekét pedig 1200 wattban maximálták Németországban, s csak azok a járművek mehetnek ki a forgalomba, amelyekre működőképes féket szereltek fel. A világítás, illetve a kanyarodásjelző ügyében még nem született végleges döntés, a tapasztalatok alapján határozzák meg, kell-e indexlámpa a járművekre.

Hollandiában – Kínához hasonlóan – két kategóriára osztották az elektromos kisjárműveket: 25 kilométeres óránkénti sebeségnél lassabban, illetve gyorsabban haladókra. A gyorsak csak rendszámtáblával közlekedhetnek, a vezetőknek sisakot kell viselniük és biztosítást kell kötniük a járműre. Hasonlóak a szabályok Franciaországban is, ahol az e-rollerek a biciklisávban közlekedhetnek, viszont nem léphetik túl az óránkénti 25 kilométeres sebességet.

 

Míg Hollandiában és Németországban már jól szabályozottnak tekinthető a PLEV-közlekedés, Nagy-Britanniában hivatalosan csak a közforgalomtól elzárt magánterületeken lehet használni ezeket a járműveket. Lapjelentések szerint egyelőre annak ellenére nem tervezik a szabályok megváltoztatását, hogy a legalizálást támogatók szerint az e-rollerek nem haladnak gyorsabban, mint a biciklisávokat jogszerűen használó kerékpárok. Amíg nincs változás, a városban közlekedő e-rolleresek szabályt sértenek, de helyi források szerint a rendőrök nem zaklatják azokat, akik szemmel láthatóam felelősségteljesen használják járművüket. 



 


Vissza
  • Csaknem tízezer...

    Az egy hétig tartó nemzetközi sebességellenőrző kampány keretében hazánkban közel tízezer járművezetővel szemben indult...  

  • Baleseti helyzetértékelés július...

    2019. első hét havában gyakorlatilag valamennyi baleseti mutató kedvező értéket mutat az előző év azonos időszakával...  

  • Ismét nemzetközi ellenőrzés...

    A jövő héten a gyorshajtók kiszűrésére irányul a TISPOL „Speed” megnevezésű fokozott közúti ellenőrző akciója, mely kontinensünk túlnyomó részére kiterjed. ...