Sebességmérő adatbázis?
2019-02-14 08:57 | SZJ
Amennyiben egy adatbázis pontatlan, nem ellenőrzött adatokat tartalmaz, akkor az téves következtetések, információk alapjául szolgálhat.

A napokban több internetes felületen lehetett olvasni arról, hogy az uniós országok többségében sokkal intenzívebben és gyakran hatékonyabb eszközökkel mérik a járművek sebességét a közúti ellenőrző hatóságok, mint hazánkban. Először a G7, majd a vezess.hu tudósított arról, hogy az SCDB (Speed Camera Database) közel 80 országról – köztük az összes EU tagállamról – vezet traffipax-statisztikákat, és ezekből az látszik, hogy Magyarországon sem az ország területéhez, sem pedig az úthálózat hosszához viszonyítva nincs sok sebességmérő készülék (egy rövid megjegyzés: a „traffipax” helyett ajánlott a „sebességmérő” kifejezést alkalmazni, mert a „traffipax” mindössze egyetlen típusa a sebességmérőknek, csakúgy, mint a Volkswagen a gépjárműveknek)

A cikkek kijelentik, hogy az egyes országok között nemcsak a sebességmérők számában, de azok típusában is elég komoly eltérések vannak. Itthon például szinte kizárólag olyan készülékeket használnak, amelyek csak a sebességet mérik, míg más országokban egyre elterjedtebbek a közlekedési lámpákhoz kapcsolt mérőeszközök. A fentiekkel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy nem minden állítás állja meg a helyét, továbbá az SCDB adatbázisa sem olyan pontos, mint ahogy az feltételezhető.

 

Tény, hogy Magyarországon a sebességmérő eszközök száma általában elmarad a régebbi EU tagállamokban tapasztalható darabszámoktól, ez azonban nem új jelenség, hiszen hosszú évekkel ezelőtt is hasonló volt a helyzet. Az ezredfordulót követően hazánkban a rendőrség mintegy 160 sebességmérő készülékkel rendelkezett, addig a szomszédos Ausztriában ezeknek a készülékeknek a száma meghaladta az 1600-at. És az is ismeretes, hogy amíg 2005-ben Franciaország kontinensünk első teljesen automata sebességmérő hálózatát hozta létre mintegy 2000 db fix kamerával, addig Magyarországon éppen az első ilyen stabilan telepített kamera kihelyezése volt napirenden. Azóta persze az események felgyorsultak, hazánkban jelentős fejlesztésekre került sor, a régi típusú eszközöket kivonták a rendszerből, és napjainkban a korszerű VÉDA eszközök képezik a sebességmérés és a technikai jellegű forgalomfelügyelet gerincét.

Az említett cikkekben hivatkozási alapként használt SCDB adatbázisáról ki kell jelenteni, hogy az adatok számos területen pontatlanok, vélhetően nem ellenőrzött, hivatalos forrásokból származnak, és például a hazai sebességmérő állomány tekintetében is helytelen információkat tartalmaznak. De mi is az az SCDB?

Az SCDB (Speed Camera Database) az Eifrig Media internetes felülete, mely a világ vezető sebességmérő készülék adatbázisát mondja a magáénak. A honlap kereskedelmi jellegű, azaz fizetős. Mindenképpen regisztrálni kell ahhoz, hogy alapvető információkhoz jussunk. Amennyiben további információkra vagyunk kíváncsiak, valamint le szeretnénk tölteni a sebességmérő készülékek aktuális adatait, akkor azt csak fizetés után tehetjük meg. A letöltésre gyakorlatilag valamennyi jelentős navigációs alkalmazás, szoftver esetében lehetőség van, az adott típust a letöltés előtt kell megadni.

Az SCDB kezdőoldala arról tájékoztatja az érdeklődőket, hogy:

- az adatbázis 79 ország több mint 100.000 sebességmérő kamerájának az adatait tartalmazza,

- az adatbázis naponta frissül,

- minden egyes kamera helyzete egy térképen látható.

 A regisztrációt követően számos információ megismerésére nyílik lehetőség, meg lehet például tekinteni egy térképet a sebességmérő kamerák aktuális elhelyezkedésével, de érdekesség az is, hogy bárki kezdeményezheti új kamera nyilvántartásba vételét, valamint a meglévő kamera helyzetének korrekcióját, aki már regisztrált.

 

A honlapon böngészve a "Service" menüpontban többek között az egyes eszközök ország szerinti kimutatása található, míg a "Statistics" menüpont egy összefoglaló táblázatot tartalmaz a részletes számadatokkal. Itt az egyes készülékek az alábbi csoportokra bontva láthatók: Red light camera, Speed camera, Dual camera (azaz Red light és speed együtt), Section Control, egyéb, és az összesített darabszám.

Megtudhatjuk, hogy ezekből a készülékekből jelenleg a Földön összesen 75.571 készülék van (szemben a címoldalon közölt több mint 100.000-rel, vagy a harmadik helyen található 72.000-rel), ebből 42.844 Európában (itt van a legtöbb), 2.024 pedig Afrikában (itt pedig a legkevesebb). 

Tény azonban, hogy a táblázatban feltüntetett adatok nem minden esetben felelnek meg a valóságnak, erre a legfőbb példát a magyarországi eszközpark adatai szolgáltatják. Magyarország vonatkozásában ugyanis a táblázat azt jelzi, hogy hazánkban jelenleg 7 db Red light (tilos jelzésen való áthaladást ellenőrző) kamera, 243 Speed (sebességmérő) kamera, 2 db dual kamera (azaz Red light és sebességmérő egyben) , 4 db Section Control (útszakaszra vonatkozó sebességmérő), és 2 db "egyéb" sebességmérő készülék üzemel - azaz összesen 258 db készülék.

Ezzel szemben a valóság az, hogy hazánkban összesen 134 helyszínen telepítettek automata fix kamerákat, szakmai terminológiával élve komplex közlekedési ellenőrzési pontot (KKEP), melyekkel 365 forgalmi sávon zajló járműforgalom ellenőrzése történik meg. A készülékek csaknem 40%-a  - 51db KKEP - nem csupán sebesség mérést végez, hanem a közúti forgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék tilos jelzésére vonatkozó szabályok megtartását is (szemben az SCDB által nyilvántartott 7 db ilyen készülékkel). Mindezeken túl egyes fix KKEP-ek a vasúti átjárót biztosító fényjelző berendezés tilos jelzésére vonatkozó szabályok megtartását, a biztonsági öv használatát, az autóbusz forgalmi sáv használatát, illetve az autópálya leállósávjának használatára vonatkozó szabályok érvényesülését is felügyelik. Az automata készülékek mellett további 160 db változtatható helyű KKEP van a rendőrség használatban, melyek ugyancsak képesek a fentebb felsorolt funkcionalitások alkalmazására.

És a rendőri technikai eszközpark részét képezi 25 db, menet közbeni ellenőrzésre is hitelesített lézeres, közúti ellenőrzésre szolgáló sebességmérő is. Az SCDB adatbázisa abban a tekintetben is pontatlan, mely szerint hazánkban nem hogy a táblázatban szereplő 4 db, de egyetlen Section Control rendszer sem működik!

 

 

Végezetül vegyünk egy német példát. Németországban másfél év tesztelést, majd próbaüzemet követően egy hónappal ezelőtt, 2019. január 14-én kezdte meg éles működését az első Section Control rendszer, mely Niedersachsen tartományban, Hannover közelében, a 6-os szövetségi út mintegy 3 km-es szakaszán méri az elhaladó járművek átlagsebességét. Az éles bevetést jelentős sajtókampány előzte meg. Mindössze egyetlen ilyen rendszer működik Németországban, ugyanakkor az SCDB adatbázisában 2 ilyen berendezés szerepel.



 


Vissza
  • Történelmi...

    A közúti halálozások számának alakulása Magyarországon 1957 és 2018...  

  • Hogyan tovább...

    Az Európai Unió közlekedésbiztonsága az új évtizedben. Várható célok és...  

  • A biztonsági folyosó életet...

    Az Európai Közúti Biztonsági Tanács (ETSC) új rövidfilmjét eddig több mint félmillióan tekintették...