Utasbiztonság autóbuszokon
2018-04-26 08:18 | ORFK-OBB
Amiben az autóbusz vezetőjének, a jármű műszaki állapotának és az utasnak egyaránt fontos szerepe van.

Az autóbuszok személyek tömeges szállítását végző járművek, ezáltal ezeknél a járműveknél az utasbiztonság kérdésköre kiemelt jelentőséggel bír. A maximális utasbiztonság elérése számos tényezőtől függ. Alapvető fontosságú, hogy az autóbusz vezetője legyen biztonságos vezetésre képes állapotban, és ittasan, fáradtan, orvosi, vagy éppen pszichés okból alkalmatlan állapotban soha ne üljön a volán mögé. A buszsofőr mindig tartsa meg a közlekedés szabályait és a pillanatnyi előnyszerzés reményében soha ne kockáztasson. Hasonlóan fontos, hogy az autóbusz műszaki állapota feleljen meg a hatályos előírásoknak, és az aktív biztonsági eszközök kifogástalanul működjenek.

 

Végezetül a passzív biztonság is fontos tényezője az utasok biztonságának, bár köztudott, hogy autóbuszon a biztonsági öv használata alól jogszabály (KRESZ) számos felmentést ad. Nem kell például biztonsági övet használni a menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszokon (lakott területen kívül csak akkor, ha a jármű álló utasokat is szállíthat), továbbá a 3. életévét be nem töltött gyermeknek. Más esetekben az övhasználat az autóbuszokon is kötelező, lakott területen kívüli „menetrendes” járművökön pedig ajánlott – persze ha az autóbusz üléseit övvel szerelték fel.

Vitathatatlan, hogy a biztonsági öv a gépjárművek legfontosabb biztonsági, utasvédelmi berendezése, melynek a legszerényebb szakértői becslések szerint is legalább egymillióan köszönhetik az életüket. A biztonsági öv a passzív biztonsági eszköz, mely jelentősége nem a baleset elkerülhetőségében, hanem a már bekövetkezett baleset következményeinek a csökkentésében jelentkezik.

Tény, hogy a jármű vezetőjén kívül az utasok is sokat tehetnek saját biztonságuk megőrzése érdekében. Ennek egyik területe, hogy ha az autóbusz üléseit biztonsági övvel látták el, akkor használják is azokat. Fontos továbbá, hogy lehetőleg ne állva utazzanak, és ha van szabad ülés, akkor mindig foglaljanak helyet. A legnagyobb biztonságot az ülő pozíció nyújtja még a nagy tömegű járművökön is. Végezetül, ha nincs szabad ülőhely, akkor az utasok mindig kapaszkodjanak a járművön, hiszen váratlan fékezés, vagy manőver az autóbusz menete során bármikor előfordulhat.  És ha az utas le kíván szállni, akkor az ajtót ne közvetlenül a megálló előtt közelítse meg, amikor az autóbusz megkezdi a fékezést, hanem korábban, amikor a jármű még egyenletes tempóban halad.

 

Röviden az autóbusz közlekedés biztonságáról

Köztudomású, hogy az autóbuszok közlekedésének jelentős kockázata van, mely alapvetően két tényezőben rejlik. Az első, hogy a nagy tömeget képviselő autóbuszokkal való ütközés, vagy az általuk történő elütés során a sérülési, illetve halálozási kockázat nagyobb. A második tényező, hogy a személyszállítási célra szolgáló autóbuszok a fedélzetükön sok utast szállítanak, ezért járműnek, vagy szilárd tárgynak ütközéskor, árokba boruláskor, ill. egyéb jellegű közúti baleset esetén a sérülések tömegesen fordulhatnak elő. Ez a magyarázata annak, hogy autóbusz baleset esetén a tömegszerencsétlenségek, illetve halálos tömegszerencsétlenségek előfordulási gyakorisága nagyobb más járműkategóriákhoz képest.

 

Az autóbuszok vezetőiről elmondható, hogy jellemzően ritkábban okoznak közlekedési balesetet más járművezetőkhöz képest, s ez statisztikai adatokkal is alátámasztható. Az autóbusz vezetők „hivatásos” járművezetők, döntő többségük jelentős vezetési tapasztalattal rendelkezik, így tudatosabban közlekednek, alapvetően tisztában vannak a közlekedés veszélyforrásaival, s nem utolsó sorban tudják, hogy vezetői engedélyük esetleges elvesztése az állásukat, s egyben megélhetésüket is veszélyeztetné.

A KSH adatok alapján hazánkban 2016-ban összesen 193 esetben okozott autóbusz vezető személysérüléses közúti balesetet, ami az összes balesetnek mindössze az 1,2%-át teszi ki. Az autóbusz vezetők baleseteinek legfőbb oka a sebesség nem megfelelő alkalmazása (70 eset), az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak meg nem tartása (50 eset), valamint az elsőbbség meg nem adása (30 eset) volt.

 

Az alapvetően tapasztalatlan, rutintalan járművezetőkre jellemző balesettípusok kevésbé jellemzik az autóbusz vezetőket. Példaként említve: 2016-ban mindössze 6 alkalommal ütköztek autóbusszal álló járműnek, míg a megcsúszások, felborulások és pályaelhagyások száma összesen 14 volt. Ugyancsak kevésbé jellemző a buszsofőrökre az ittas járművezetés. 2016-ban az összesen regisztrált 1 592 ittasan okozott személysérüléses balesetből mindössze 2 balesetet okozott autóbusz vezető (csak összehasonlításképpen: a motorkerékpárosok 49, tehergépkocsi vezetők 79, segédmotoros kerékpárosok pedig 155 alkalommal okoztak balesetet ittas állapotban).



 


  • Nyári motorozás...

    Az igazi motoros főszezon a nyár, ugyanakkor ekkor történik a legtöbb motoros baleset is. Néhány fontos szabály annak érdekében, hogy a nyári kétkerekűzés valóban...  >>

  • Figyelem! Őzek az...

    Megkezdődött az őzek násza. Ilyenkor fokozott figyelemmel közlekedjünk az...  >>

  • Szolgálati motorkerékpárok...

    A rendőrség motorkerékpár állománya újabb 10 db nagy teljesítményű szolgálati motorkerékpárral...  >>