Fülhallgató és a biztonságos közlekedés
2018-04-25 08:16 | ORFK-OBB
A közúti forgalomban közlekedve időnként láthatunk olyan járművezetőt, aki fülhallgatót használ. Nem árt tudni, hogy jármű vezetésekor a fülhallgató esetenként veszélyt jelenthet a saját és mások biztonságára nézve.

Az okos telefonok elterjedésével jelentősen nőtt azoknak a száma, akik a készülékek egyes funkcióinak használatához, különösen rádió-, vagy zenehallgatáshoz, és telefonáláshoz fülhallgatót használnak. A fülhallgatóknak különböző változatai, típusai ismeretesek. Vannak egy fülre elhelyezhető, illetve két fülhallgatóval ellátott készülékek, mikrofonosak és mikrofon nélküliek, vezetékesek és vezeték nélküliek, valamint Bluetooth fejhallgatók, melyek más hanghordozókról, például a gépkocsi beépített rádiókészülékéről is működtethetők.

 

A leginkább elterjedt, kisméretű, a készülékek dobozaiban tartozékként található fülhallgatókon túlmenően vannak nagyobb méretű fejhallgatók, amelyek tökéletesebb hangélményt nyújtanak, de jobban megszűrik a külső zajokat, továbbá olyan készülékek is léteznek, amelyek a környező zajok teljes kiszűrésére is képesek. Ezeket az utóbbi, magasabb árfekvésű eszközöket alapvetően zenehallgatásra ajánlják, ugyanakkor a zajszigetelés magas fokára tekintettel a közúti közlekedés során való használatuk – főleg jármű vezetőjeként, de akár gyalogosan is - nagy veszélyeket rejt.

Köztudott, hogy a biztonságos közlekedéshez szükséges információk túlnyomó többségét, mintegy 90%-át látás útján szerezzük. A látáson túlmenően a második legfontosabb érzékelésünk a hallás. Megfelelő hallás hiányában, vagy hallásunk egyéb módon való korlátozása esetén (például fül-, vagy fejhallgatót használva, illetve gépkocsiban magas hangerőn zenét hallgatva) közlekedésünk során nagyon fontos információktól foszthatjuk meg magunkat. Nem halljuk meg például, ha megkülönböztető hangjelzését használó gépkocsi közeledik, amely részére elsőbbséget kell biztosítanunk, vagy nem halljuk meg azt a jelzést, mely veszélyes helyzetre, baleset elkerülésére hívja fel a figyelmünket, de megfelelő hallás hiányában még a gépjárművünk rendellenességeire utaló hangokat, zajokat sem észleljük.

A hatályos szabályozást alapul véve a többször módosított és kiegészített 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 3. § c/pontja a közlekedésben részt vevőkre vonatkozó általános rendelkezések sorában meghatározza, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

Tágabb értelemben ez a meghatározás magában foglalja azt is, hogy közúti közlekedésünk során törekednünk kell arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben kizárjuk mindazokat a tényezőket, melyek a figyelmünket elvonják, illetve információ-szerzésünket korlátozzák. A figyelem és a szükséges információk megléte ugyanis a veszélyek észlelésének és a döntési mechanizmus megindításának, az időben meghozott és helyes reagálásnak az alapfeltételei.

Az előzőek alapján a fej-, vagy fülhallgató használata – főleg, ha azt hangos zenehallgatásra használjuk – akár jelentős mértékben is korlátozhatja a hallás útján megszerezhető információk érzékelését. Ennek következtében fennáll a veszélye annak a jármű vezetője nem lesz képes a veszélyhelyzetek időbeni észlelésére és a veszély elhárítására.

Nem árt tudni, hogy az sem mindegy, milyen zenét és milyen hangerőn hallgatunk. Egy 2015-ben végzett izraeli kutatás során 85 fiatal járművezető vezetési képességét, teljesítményét vizsgálták meg különböző zenehallgatási körülmények mellett. A vizsgálat eredménye alapján megállapították, hogy a csendes környezetben vezetők, azaz zenét nem hallgatók jóval biztonságosabban vezettek, mint a pörgős, dinamikus zenére autózok, akiknek vezetési stílusa sokszor volt agresszív, és számos alkalommal meg is szegték meg a közlekedési szabályokat. Ami viszont érdekes: a nyugodtabb, dallamos és kiegyensúlyozott zenét hallgató személyek még azoknál is biztonságosabban vezettek, mint akiknél semmilyen zene nem szólt a gépkocsiban.

Tény, hogy fej- illetve fülhallgató használatakor az egyes funkciók figyelemelvonó hatása jelentősen eltérhet. A vizsgálatok és tapasztalatok alapján a telefonálás általában jobban, a zene pedig kevésbé vonja el a figyelmet. (Kivételek természetesen vannak, mert például az egy hallgatós, azaz egy fülre elhelyezhető eszköz használatával egy rövid telefonbeszélgetés folytatása kevésbé vonja el a figyelmet, illetve korlátozza a hallás útján érkező információk megszerzését, mint a huzamosabb ideig tartó, extrém magas hangerőn történő zenehallgatás.)

 

A telefonálás általánosabb nagyobb figyelemelvonó hatását egy 2013-ban végzett holland kutatás is megállapította, mely 50 egyetemista járművezetési képességét monitorozta zenehallgatás, majd telefon használata mellett. A mobiltelefonálás, illetve a vezetés közbeni beszélgetés alapvetően különbözik a zenehallgatástól, mivel az előbbiek sokkal inkább igénylik az odafigyelést" - nyilatkozta Ayca Berfu Unal, a kutatás egyik végzője. "A zenehallgatás ezzel szemben sokkal passzívabb tevékenység, mert a zene, vagy a rádió hangjai a háttérbe szorulnak, főleg akkor, ha a sofőrnek valamilyen bonyolultabb manővert kell végrehajtania.”

 

Magyarországon a hatályos KRESZ alapján a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat, hiszen a telefonálásnak jelentős közlekedésbiztonsági kockázata van. A kézben tartott telefon használata tartósan lefoglalja egyik kezünket, és másodpercekig – a hívás fogadás és a megszakítás idejére - elvonhatja a figyelmünket, legnagyobb veszélye ugyanakkor az, hogy jelentősen korlátozza, megosztja a járművezető figyelmét a beszélgetés teljes tartama alatt.

Hazánkban az úgynevezett „handfsree” eszközök (fülhallgató, headset, kihangosító) alkalmazása felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az utóbbi eszközök által végzett telefonálás sem veszélytelen, mert bár a kezek szabadok maradnak, a figyelemelvonó hatás sajnos ebben az esetben megvalósul. Márpedig a telefonálás akár 50%-kal is megnövelheti a járművezető reakcióidejét!

Javasoljuk ezért, hogy vezetés közben lehetőleg soha ne telefonáljon! Ha az üzenetváltás elkerülhetetlenül fontos, akkor álljon félre, illetve a telefonálást fülhallgató, headset, vagy kihangosító használatával, rövid időtartamban végezze!

 

Balesetmentes közlekedést kíván az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság!