Mondj 4 NEM-et az ittas vezetésre!
2018-03-28 15:13 | ORFK-OBB
A húsvéti időszak legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázatát a zsúfolt utak mellett az ittas járművezetés jelenti.

A közlekedésbiztonság fő kockázati tényezői közé a legveszélyesebb szabályszegések
tartoznak, melyek a közúti tragédiák létrejöttének leggyakoribb okai. Az ittas járművezetés napjaink egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági problémája, melyet az uniós terminológia nem másként említ, mint „a közutak második legfőbb gyilkosa”. Az Európai Unióban a gyorshajtást követően az ittas járművezetés a közúti tragédiák legfőbb oka, mely veszélyességét tovább fokozza, hogy az ittas vezetők többsége általában a megengedett sebességet is túllépi.

Az ittas vezetés Magyarországon is kiemelt baleseti kockázati tényezőnek számít. A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek (a továbbiakban: baleset) terén az elmúlt évek tekintetében kedvező változás mutatható ki, ugyanis ezen balesetekre csökkenő tendencia jellemző. Míg 2010. évben 1883, 2013-ban 1662, 2014-ben 1601, 2016-ban 1592, addig 2017-ben 1400 ittasan okozott baleset történt Magyarország közútjain. Így megállapítható, hogy 2010-hez képest 2017-re közel 25 %-kal csökkent az ittas állapotban okozott balesetek száma.

 

A 2010. évi 11,5 %-ról 2017-re 8,5 %-ra csökkent az ittasan balesetet okozók aránya (2017-ben 16489 személysérüléses baleset történt, amelyből 1400-at okoztak úgy, hogy az okozó szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol volt).  

 Az ittasan okozott baleseteken belül legnagyobb arányban a személygépkocsi vezetők vannak jelen, nagységrendileg közel 60 %-os arányban. Második helyen viszont az ittas kerékpárosok állnak, részarányuk 22 %. Ezt követően a motorkerékpárosok és a segédmotoros-kerékpárosok részaránya az ittas járművezetőkön belül összesen 12 %, de több mint 3 %-ban a gyalogosok is okoznak balesetet úgy, hogy szervezetükben szeszesital fogyasztásából származó alkohol van. 

A tapasztalatok alapján a húsvéti ünnepek időszaka alatt közútjainkon a forgalom növekedésével kell számolni és az is jellemző, hogy ilyenkor az átlagosnál többen hagyják figyelmen kívül az alkoholfogyasztás melletti járművezetés veszélyeit. Ebben az időszakban jelentkező rendőri feladatok sorában nem elvárás a közúti ellenőrzések fokozott végrehajtása. Kiemelten fontos a rendőri jelenlét biztosításával a közlekedési balesetek megelőzése, a közlekedők biztonságérzetének növelése és a zavartalan közlekedés biztosítása, hiszen ez alapvető társadalmi érdek.

A rendőri jelenlét elsődleges irányultsága tehát a forgalom segítése, azonban mindez nem zárja ki a rendőri intézkedési kötelezettség maradéktalan teljesítését annak szem előtt tartásával, hogy az intézkedés nem cél, hanem eszköz. Ebben az időszakban is kellő figyelmet kell szentelni a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésbiztonságára, az őket érintő veszélyforrásokra, hiszen az ittas járművezetésnek nem csak az áldozatai lehetnek. E két közlekedői csoport körében is megnő az ittasan kerékpározás és kiemelt veszélyforrás az ittas állapotan gyalogosan közlekedő személyek szabályszegései is (vigyázatlan hirtelen lelépés az úttestre, nem a kijelölt helyen való közlekedés, tartózkodás).

A szabályok megtartásával az adott közlekedői csoport részére kijelölt helyen történő közlekedéssel, megfelelő figyelemmel, körültekintéssel az ilyen jellegű balesetek is elkerülhetők. 

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a kialakult tévhitekkel ellentétben már egy pohár szeszesital fogyasztás is számít, ugyanis az alkohol kis mennyiségben is olyan élettani hatásokat vált ki (észlelési idő növekedése, reflexek tompulása, szemmozgató izmok lassulása stb.), melyek a biztonságos közlekedéssel nem egyeztethetők össze.

 

Szakértői álláspont szerint a közlekedésbiztonság szempontjából legkedvezőbb, ha a járművezetők egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt vezetés előtt, illetve közben. Az alkohol hatása egyénenként változik, sőt még ugyanaz a személy is különbözőképpen reagálhat ugyanannyi alkohol mennyiségre. A hatás függ például attól, hogy üres vagy teli gyomorra ivott, mennyire fáradt, szed-e éppen nyugtatót vagy fájdalomcsillapítót. Az alkohol ezreléket meg lehet becsülni, de az alkohol hatását nem. 

Több országban végzett kísérletek is rámutattak arra, hogy a járművezetőnek az a képessége, hogy megossza a figyelmét két mozgó inger között, már 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráció felett romlani kezd. A józan állapotban mutatott teljesítményhez képest már 0,3-0,4 ezrelék véralkohol-koncentrációnál emelkedett a hibázások száma. A véralkohol-koncentráció növekedésével a kísérleti személyek egyre álmosabbnak érezték magukat, nagyobb mértékű álmosságról számoltak be a vezetési feladat befejezése után. 

Az alkohol a látást is hátrányosan befolyásolja, mivel a szemmozgások idegi irányítása különösen érzékeny az alkohol hatására. Ezen kívül már igen kis mennyiségű alkohol oldja a feszültséget, csökkenti a gátlásokat, rontja az önkontrollt. Ezért nehéz abbahagyni az ivást 1-2 pohár szeszesital elfogyasztása után. Talán nehezebb, mint el sem kezdeni.

Az alkoholfogyasztás közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásait figyelembe véve mondjunk tehát „4 NEM-et az ittas járművezetésre”:

NEM ülök alkoholfogyasztás után járműbe/járműre és nem vezetek ittasan!

NEM ülök be olyan személy autójába, akiről tudom, hogy a járművezetés megkezdése előtt szeszesitalt fogyasztott, illetve megpróbálom megakadályozni, hogy  a járművel elinduljon, és felhívom a figyelmét az ittas járművezetés baleseti kockázatára!

NEM engedem át a jármű vezetését olyan személynek, akiről tudom, hogy szeszesitalt fogyasztott!

NEM kínálom szeszesitallal barátomat, ismerősömet, ha tudom, hogy még járművet fog vezetni!

 

Kellemes húsvéti ünnepeket és balesetmentes közlekedést kíván az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság!