A látás hónapja
2017-10-01 21:36 | GI
Október a látás hónapja! Éleslátásunk biztosítása, látásunk karbantartása nélkülözhetetlen a biztonságos közlekedésünkhöz. Ugyanakkor sokan vannak, akik látásukban korlátozva kénytelenek nap mint nap közlekedni!

A látás, a vizuális információk észlelése és feldolgozása egyike legfontosabb képességeinknek. Nem túlzás kijelenteni, hogy látás nélkül – illetve annak korlátozottsága esetén – a teljes körű életet igen nehéz élni. A látás szerepe közúti közlekedésünk során is kulcsfontosságú, hiszen a szemünk által szerezzük meg a biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen információk mintegy 90 %-át.

Nem árt tudni, hogy élesen a megfigyelt térnek csak egy kis részét látjuk. Szemünk tulajdonságait, képességeit alapul véve két típusú látást különböztethetünk meg: a centrális, avagy központi látást és a perifériás látást. Központi látásunk biztosítja az éleslátás képességét, a személyek, dolgok, tárgyak, járművek, mozgások pontos és részletes megfigyelését, míg más információk a perifériás mezőbe esnek. Perifériás látásunk jellemzője, hogy a látóélesség, illetve felbontás jóval alacsonyabb szintű, ezért a közúti közlekedésben alapvetően a mozgások, és változások érzékelésére alkalmas, ezáltal jellemzően figyelmeztető, veszélyt jelző szerepet tölt be.

Az éleslátáshoz az is szükséges, hogy a megfigyelt személy, vagy tárgy jól megkülönböztethető legyen a környezetétől, azaz legyen megfelelő kontraszt. Éjszaka a sötét tónusú ruházatot viselő gyalogos, vagy a kivilágítás nélkül közlekedő kerékpáros például rendkívül nehezen észlelhető, és ez számos baleset forrása.

Érdekesség továbbá, hogy szemünk mozgása nem folyamatos, hanem szökellő. A szem a mozgása során egy kis időre megáll (akkor fixálja a képet), majd gyors mozgást követően "átugrik" egy másik helyzetbe. Ennek megfelelően, csak a fixáció ideje alatt látunk élesen, amikor pedig a szemünk mozgásban van, akkor minden elmosódik. (Ennek azonban nem vagyunk tudatában, mert – többek között - a mozgás ideje nagyon rövid).

A közúti közlekedésben olyan személyek is részt vesznek, akiknek az éleslátás képessége sajnálatos módon nem adatott meg. Vagy már úgy születek, míg mások életük során váltak látáskorlátozottakká. A látássérültek egyértelműen nagy odafigyelést, óvatosságot és türelmet igényelnek. Közlekedésüket gyakran segíteni kell, de nem mindegy, hogy azt miképp tesszük meg. Szakemberek úgy tartják, hogy soha nem szabad „lerohanni” a látáskorlátozott személyt, másokra ráerőltetni magunkat, hiszen az mindkét fél számára kellemetlen lehet. Ha helyben toporgó látáskorlátozottat látunk, akkor inkább lépjünk oda hozzá és kérdezzük meg, hogy van-e szüksége segítségre. Az is fontos, hogy várjuk meg, amíg a látássérült belénk karol, továbbá az úttesten való átkíséréskor soha ne a fehér bot oldalára álljunk, és ne az azt tartó kezét fogjuk meg, mert ezzel kikapcsoljuk a vakok „szemét”.

Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság támogatásával a DUE Médiaügynökség egy hasznos közlekedésbiztonsági kiadványt jelentetett meg „KRESZTEZŐDÉS. Mentális térkép a közlekedéshez” címmel. Ebben a kiadványban hasznos információkat tudhatunk meg a látássérültek közlekedéséről, annak problémáiról, és a részükre nyújtott segítségnyújtás legfontosabb emberi és gyakorlati szabályairól.

 

A kiadvány letöltése



 


  • Alcohol&Drugs kampány...

    A TISPOL karácsony előtti „Alcohol&Drugs” közúti ellenőrző kampánya az ittas és a bódult állapotban vezetőktől kívánja megvédeni a közúton közlekedők millióit...  >>

  • Iskolarendőr Szakmai...

    A IV. Országos Iskolarendőr Szakmai Nap rendezvényére 2017. december 12-én került...  >>

  • Romániában...

    Főbb közlekedési szabályok és szankciók...  >>