135 megmentett élet
2017-08-16 10:28 | GI
A balatoni vízirendészet munkatársai idén eddig 135 embert mentettek ki a vízből. 15 esetben azonban már ők sem tudtak segíteni.

A nyári főszezon utolsó periódusába léptünk. A Balaton és környéke még mindig telített. Ez nem is csoda, hiszen sokan töltik nyári szabadságukat legnagyobb és legkedveltebb hazai tavunk mellett, és még többen vannak azok, akik bár nincsenek szabadságon, de délutánonként, vagy hétvégenként ki szeretnék használni az utolsó lehetőségeket az úszásra, napozásra, baráti piknikezésre.

A Balaton vize bár sokszor igen szelíd, ám mégis rendkívüli veszélyeket rejthet. Nem véletlen, hogy a Balatont a „szeszélyes” tavak között tartják nyilván. Váratlanul, „szinte a semmiből” törhetnek elő veszedelmes viharok, s a hirtelen fodrozódó, méteressé váló hullámok gyakran a tó belseje felé sodorják a matracosokat, szörfösöket és vízi bicikliseket. Hasonlóan végzetes lehet az a jelenség, amikor a heves szélvihar által a víz felszínéről „leszakított” sűrű vízpermet a levegővétel lehetőségétől fosztja meg a fürdőzőket, ide értve a jól úszókat is. Az előzőekben említett, valamint a hasonló „szeszélyek” sok esetben okoznak veszélyhelyzeteket, így elmondható, hogy minden évben sajnálatos módon bőven van munkájuk a balatoni vízirendészet munkatársainak és az vízi mentőknek.

Idén, egészen augusztus 10-ig nem kevesebb mint 135 embert mentettek ki a vízi rendőrök a Balatonból. Ugyanakkor 15 olyan eset fordul elő, amikor már senki nem segíthetett, és a fürdőző fulladásával ért véget.

 

A balatoni vízbe fulladásos esetek adatai rendkívül beszédesek. Íme néhány példa:

 

- a vízbe fulladtak túlnyomó többsége férfi volt (11 fő)

- az áldozattá vált férfiak közül legalább 3 fő ittas állapotban volt az eseménykor

- a 4 női áldozat az idősebb korosztályhoz tartozott (60, 65, 71 és 79 évesek voltak!)

- az esetek felében az I. fokú, illetve II. fokú viharjelzés volt érvényben (utóbbi esetben tilos a fürdőzés)

- a legtöbb tragédia – összesen 2 - a déli parton történt, az északi parton mindössze 3 vízbe fulladást regisztráltak

- három esetben vízi bicikliről ugrott (vagy csúszdázott) a vízbe a későbbi áldozat

- a fürdőző rosszulléte legalább négy esetben volt oka a fulladásnak

- éjszakai fürdőzés során vesztette életét két idős korú nő, akik a II. fokú viharjelzés ellenére mentek a vízbe (amikor a fürdés egyértelműen tilos)

- egy esetben egy elsodródott labda után úszott egy férfi, de sajnos a vízbe fulladt (szintén II. fokú viharjelzés volt)

- egy esetben egy ittas fiatalember a mólóról ugrott a vízbe, és elmerült (a vele lévő barátai sem tudtak segíteni rajta)

 

Az előzőek alapján látható hogy az idei balatoni vízbe fulladásos balesetek alapvetően emberi felelőtlenségre vezethetők vissza. Sajnos sokan vannak azok, akik nyaralásuk közben olykor elveszítik veszélyérzetüket, és mindenféle kontroll nélkül, a józan ítélőképesség hiányában mennek fürdőzni, vagy tanúsítanak olyan magatartást, mely tragédiához vezethet. Különösen igaz ez a társaságban lévő fiatal férfiakra. Nehezen értelmezhető másként például az az eset, amikor Balatonfüreden egy 19 éves ittas fiatalember a mólóról a vízbe ugrott, miközben nem tudott úszni.

Az idősek esetében több alkalommal az egészségi állapot problémái álltak a tragédia hátterében. Az idei sajnálatos esetek között ugyanis viszonylag magas azoknak az áldozatoknak a száma, akik eredendően valamilyen súlyos alapbetegséggel rendelkeztek (cukorbetegség, szív, vagy érrendszeri betegség stb.), s a nagy melegben való fürdőzés, vagy úszás során váratlanul rosszul lettek. Nem egyszer fordult elő, amikor az említett alapbetegségek egyikével küzdő személy a nagy melegben bement a sekély vízbe, felfeküdt a víz felszínére, ott lebegni, vagy úszni kezdett, váratlanul rosszul lett, és ennek következtében a vízbe fulladt.

Szomorú dolog, hogy az említett esetek mindegyike elviekben megelőzhető lett volna, amennyiben az áldozattá vált személy nem viselkedik felelőtlenül, illetve az érintett – valamilyen súlyos alapbetegséggel rendelkező - személy előzetesen kikéri orvosának véleményét a napozással és fürdőzéssel, valamint annak kockázataival kapcsolatban.

Mert az említett esetek - hatósági oldalról nézve – gyakorlatilag a „megelőzhetetlen” kategóriába tartoznak, a prevenció külső lehetőségeinek erősen korlátozott volta miatt (gyakorlatilag csak akkor lett volna lehetőség egyes áldozatok esetleges megmentésére, ha a vízi mentők, vagy vízi rendőrök közvetlenül az áldozat mellett, vagy közelében tartózkodnak – de az egészségi állapot problémáira visszavezethető halálesetek megelőzése még ekkor is kérdéses).

 

Végezetül összefoglaltunk néhány hasznos tanácsot a fürdőzés biztonsága, a vízi balesetek megelőzése érdekében:

Soha ne menjünk ittasan a vízbe, sem úszás, sem vízi biciklizés céljából;

A gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek;

II. fokú viharjelzés esetén a fürdés tilos!

Nem szabad fürödni közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, illetve szeszesitaltól befolyásolt, gyógyszer vagy kábító hatású más szer miatti bódult állapotban;

Napozás után zuhanyozással, vagy más módon le kell hűteni magunkat, felhevült testtel soha nem szabd vízbe menni;

Lehetőség szerint meg kell ismerni a fürdésre igénybe venni kívánt vízterület sajátosságait, mederviszonyait, tájékozódni kell a várható időjárásról és a segélykérés módjairól;

Gumimatrac, vízi bicikli használata során sem szabad felhevült testtel vízbe ugrani, és ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről. A sekély vízbe történő fejes-ugrás súlyos sérülést okozhat!

Ismeretlen helyen nem szabad vízbe ugrani, ugyanis a vízfelszín alatt található és nem látható kövek, cölöpök, karók és egyéb tárgyak maradandó csigolya- és gerincsérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak!

Szív- és érrendszeri-, légző-, továbbá mozgásszervi betegségben szenvedők egyedül soha ne fürödjenek, továbbá előzetesen kérjék ki orvosuk véleményét a kockázatokkal kapcsolatban;

Aki nem tud úszni, mély vízbe még felfújható fürdőeszközzel se merészkedjen be (gumicsónak, gumimatrac);

Az úszóeszközök (vízi bicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak;

Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék;

Nem szabad a szélben elsodródott fürdőeszközök, felfújható vízi játékeszközök után úszni, mert életüket veszélyeztetik. Ha ezt mégis megteszik és elsodródnak, maradjanak a felfújható eszközön, míg a segítség megérkezik, és ne hagyják el azt!

Az úszni nem tudó gyermekeknek mindenféleképpen, de a jól úszóknak is célszerű a mentőmellény vagy mentő-gallér használata. Legbiztonságosabb a megfelelő méretű, nyakgallérral rendelkező mentőmellény;

Gyermeket még a vízparton sem szabad felügyelet nélkül hagyni;

Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és a vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentőőrséget kell állítania;

 

Gyermekek felnőtt felügyelete nélkül lehetőleg ne használjanak vízi biciklit;



 


  • Alcohol&Drugs kampány...

    A TISPOL karácsony előtti „Alcohol&Drugs” közúti ellenőrző kampánya az ittas és a bódult állapotban vezetőktől kívánja megvédeni a közúton közlekedők millióit...  >>

  • Iskolarendőr Szakmai...

    A IV. Országos Iskolarendőr Szakmai Nap rendezvényére 2017. december 12-én került...  >>

  • Romániában...

    Főbb közlekedési szabályok és szankciók...  >>