Senior vezetők Magyarországon
2017-02-16 14:34 | GI
Milyen balesetet okoznak az idősek, mit mutatnak a baleseti trendek, és miért kell velük kiemelten foglalkozni? Erről szól a cikkünk.

Magyarországra is érvényesek azok a demográfiai változások, melyek szerint a társadalomban egyre nő az idősek aránya, Bár a születések száma Magyarországon évek óta csökken, a várható átlagos élettartam folyamatosan növekszik. A KSH 2015. évi adatai alapján soha nem volt olyan magas a várható élettartam, mint napjainkban: a nők esetében 78,6 év, a férfiak vonatkozásában pedig 72,1 év. Ennek megfelelően a lakosság átlagos életkora is növekszik. Tavaly a férfiak átlagosan 40,0 évesek, a nők pedig 44,2 évesek voltak (összehasonlításképpen: 2001-ben a férfiaknál még 37,1 év,a hölgyeknél pedig 41,1 év volt az átlagos életkor).

Az előzőekben jelzett demográfiai változások egyenes következménye, hogy a közlekedők is „idősödnek”, és a statisztikai értelemben idősnek számító 65 év felettiek a közúti közlekedésben is egyre nagyobb arányban vesznek részt. Az idősek lakosságon belüli arányának növekedése ugyanúgy, mint Európa más országaiban, hazánkban is hatást gyakorol a közúti közlekedés biztonságára.

A Központi Statisztikai Hivatal 2016. évre vonatkozó hivatalos és részletes baleseti adatait még nem ismerjük, ugyanakkor az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság 2014-ben egy elemzést készített az időseket jellemző közlekedésbiztonsági kockázatokról, a baleseti trendekről, és a megelőzési lehetőségekről. Az elemzés készítése során hosszabb időszak baleseti adatait vizsgálták meg a hitelesség, az objektivitás és a pontosság érdekében.

Ebből az elemzésből most kiemelünk, néhány olyan megállapítást, melyek jól tükrözik hazánkban az idős közlekedőket érintő baleseteket, azok alakulását és főbb jellemzőit.

Hogyan alakultak az időseket érintő balesetek?

Az első, hogy a közúti balesetben meghalt, 65. életévüket betöltött járművezetők száma tíz év viszonylatában 25 %-kal csökkent. Ez kétségtelenül pozitív hír, de a kedvező trend ellenére fontos megjegyezni, hogy az említett 25% jelentős mértékben, csaknem 20 %-kal elmarad a valamennyi korosztályt magába foglaló járművezetők számában ugyanebben az időszakban mért mintegy 45%-os csökkenéstől.

A közúti balesetben megsérült idős járművezetők vonatkozásában még kedvezőtlenebb a helyzet. Valamennyi korosztályt alapul véve a vizsgált időszakban (tíz évben) a közúti balesetben személyi sérülést szenvedett járművezetők száma 3,3%-kal csökkent. Ezzel szemben a balesetben megsérült 65 éves, vagy annál idősebb járművezetők számában nem csökkenés, hanem ellenkezőleg, jelentős, 44,1 %-os növekedés mutatható ki.

Milyen balesetet okoznak az idősek?

Érdemes áttekinteni azt is, milyen természetű baleseteket okoznak általában az idős járművezetők hazánkban.

A KSH adatok alapján a 65 év felettiek vonatkozásában átlag feletti baleseti arány tapasztalható a haladó járművek ütközésénél, mely alapvetően a különböző forgalmi szituációk téves felismerését és kezelését, az összpontosítás hiányosságát, továbbá az észlelési és cselekvési késedelem jelenlétét feltételezi.

Az idős járművezetők ugyanakkor közlekedésük során az átlagosnál ritkábban ütköznek álló járműnek, illetve szilárd tárgynak, továbbá kevesebb baleset történik ütközés, farolás és felborulás miatt. Ez alapvetően az idősek átlagosan lassúbb haladási tempójára, a megszerzett évtizedes rutinjára és „nyugodtabb vérmérsékletére” utal.

(Az utóbb felsorolt természetű balesetek okozása leginkább a kezdő vezetőkre jellemzőek, akik vezetési jogosultságukat első alkalommal a baleset bekövetkezésének időpontjától számítva két éven belül szerezték meg. Részükről ez többnyire a rutin és tapasztalat hiányára, valamint a járműkezelési hiányosságokra vezethető vissza.)

Melyek az idősek által okozott balesetek okai?

Az idősek vonatkozásában az általuk okozott balesetek okai is eltérnek az általánostól. Három egymást követő év adatait megvizsgálva az látható, hogy a 65 éves, vagy annál idősebb járművezetők az átlagnál ritkábban okoznak személysérüléses közúti balesetet a sebesség nem megfelelő alkalmazása (abszolút, vagy relatív gyorshajtás) miatt.

Esetükben ugyanakkor az átlagosnál jóval gyakoribb a szabálytalan előzés, valamint az elsőbbség meg nem adása miatt okozott balesetek aránya, mely – a balesetek természetük szerinti vizsgálatnál tett megállapításhoz hasonlóan - a forgalmi szituációk lassúbb, illetve helytelen felismerését, hibás kezelését jelzi.

Motoroznak az idősek?

Érdekes sajátosság továbbá, hogy a 65 éves és annál idősebb személyek legnagyobb számban kerékpárosként közlekedve vesztették életüket, és kifejezetten magas a balesetben meghalt idős járművezetők aránya az „egyéb járművek” vonatkozásában (ide tartoznak a lassú járművek, állati erővel vontatott járművek vezetői stb). Ebben a kategóriában az időseknek az összes meghalt járművezetőn belüli aránya a vizsgált három év átlagában meghaladta a 21 %-ot, ami jóval nagyobb, mint amennyit a közúti közlekedésen belüli részarányuk indokolna.

A baleseti adatok alapján az idős emberek ritkán veszítik életüket motorkerékpár, tehergépkocsi és autóbusz vezetőjeként, ami azt is jelzi természetesen, hogy ritkán vezetnek olyan járműveket, melyek ezekbe a járműkategóriákba tartoznak. A 65 év felettieknek a balesetben meghalt motorkerékpár vezetőkön belüli aránya mindössze 1,8 %, a tehergépkocsi vezetőkön belül pedig 3,2 % volt a vizsgált ciklusban.

Amíg az idősek koruknál fogva óvakodnak a motorkerékpár vezetéstől (noha fiatal korukban, az 50-es években, egészen a 60-as évek elejéig még kimagasló, csaknem meghatározó volt a motorkerékpárok aránya hazánkban a járműparkon belül), addig az alacsonyabb sebességtartományban haladni képes segédmotoros kerékpárral való közlekedést már kevésbé utasítják el. 

Ezt is jelzi az a statisztikai adat, hogy amíg a motorkerékpár vezetőkön belül a balesetben meghalt idősek száma igen alacsony volt (3 év alatt mindössze 65 áldozat), addig a segédmotoros kerékpár vezetők vonatkozásában ez a szám a hatszorosa a motorosokhoz képest (367 idős áldozat).

Az előzőekben leírtak alapján aligha lehet kérdéses, hogy az idős közlekedők problematikájával foglalkozni kell, folyamatosan keresve a balesetek megelőzésének lehetséges területeit és módjait. Ennek egyik fő területe, hogy a járművezető-képzés keretében, valamint a preventív kampányok által tudatosítani kell a közlekedőkben (különösen a fiatalabb korosztályok tagjaiban) az idősek közlekedésének speciális ismérvei, valamint a jellemző kockázatokat.

Továbbá megfelelő közlekedési infrastruktúra kialakításával (például kilátást gátló tényezők megszüntetésével, egyértelmű és jól látható közúti jelzések alkalmazásával, a gyalogosokra vonatkozó szabad jelzés és az úgynevezett biztonsági idő tartamának esetenkénti meghosszabbításával stb.) is elő kell segíteni azt, hogy az időseket érintő balesetek a jövőben elkerülhetők legyenek. Célszerűnek tűnik az egyes forgalomtechnikai átalakítások, útépítések megvalósítása előtt, még a tervezés időszakában kikérni a nyugdíjasok (szervezetek, érdekképviseletek stb.) véleményét is, mint ahogy azt a svédek sikeresen tették a Senior-OLA projektben (erről honlapunkon is beszámoltunk).



 


  • Nulla ...

    Flashmobot tartottak az általános iskolások az EDWARD-nap alkalmából, hogy felhívják a közlekedők figyelmét: a halálos áldozatokat követelő balesetek...  >>

  • Vigyázat,...

    Megkezdődött a szarvasbőgés, legnagyobb testű vadjaink párzási időszaka november közepéig tart. Ebben az időszakban fokozottan kell számítani a szarvasok...  >>

  • Biztonság...

    A Biztonság Hetén a a gyerekeket, fiatalokat is érintő kockázatokra, azok helyes kezelésére és a biztonság különböző aspektusaira szeretnénk felhívni a...  >>