Jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
2017-01-11 08:39 | GI
A szabad vizek felületén képződött jégrétegen tartózkodás életveszélyes lehet. Jeges vízbe esve 1-2 perc alatt megkezdődik a kihűlés és 10 percen belül az eszméletünket is elveszítjük. Összefoglaltunk ezért számos fontos tanácsot, mely megtartása a jégen tartózkodást valóban örömmé teheti.

Az elmúlt napokban több olyan bajba jutott személyről hallhattunk, akik szabálytalanul tartózkodtak a befagyott hazai vizeken és beszakadt alattuk a jég. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajószentpéteren, a Sajó folyóban, január 08-án egy 7 éves gyermek vesztette életét, aki alatt a részben befagyott folyó jege nyílt meg. Ugyancsak a napokban a Velencei tó vékony jege szakadt be egy ott tartózkodó alatt. Bár utóbbi személy szerencsésebben járt, hiszen egy közelben tartózkodó férfinak – aki ezzel saját életét veszélyeztette – sikerült őt kimentenie.

Az új év első heteit a kemény hideg jellemzi. Január elején beköszöntöttek a kemény mínuszok, az ország területének gyakorlatilag egészén nappal sem emelkedik a hőmérő higanyszála 0 °C fölé, míg az éjszakai és hajnali hideg évtizedes rekordokat döntött. Az állóvizeink felszínét néhány hete jég fedi, a kisebb folyók felszíne is jeges, de még a legnagyobb hazai folyamokon is zajlik a jég.

A jég látványa csábítólag hat a természetben tartózkodókra, ugyanakkor az eddig képződött jégréteg nem biztos, hogy mindenhol alkalmas a biztonságos sétára, vagy sportolásra.

A jégen tartózkodás alapvető feltétele, hogy ismerjük a kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket, és mielőtt jégre lépünk, győződjünk meg arról, hogy biztonságos-e a terület. A hazai jogrendben a jégen tartózkodás is szabályozott tevékenység, melynek rendelkezéseit a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.) BM rendeletben találjuk meg, az alábbiak szerint:

„5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyóvizeken és azok mellékágain.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.

6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító,
1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

 

Fenti előírások alapján ott lehet a szabad vizek jegén tartózkodni, ahol ez nem tilalmazott!

Néhány szempont, amire fontos odafigyelni a befagyott vízterületen való tartózkodáskor:

Mindig tudjon rólunk valaki: hová megyünk, kivel, mikor, meddig.

Mindig legyen nálunk mobiltelefon, feltöltött akkumulátorral, lehetőleg vízhatlan tokban.

Jégre lépés előtt mindenekelőtt legyünk nagyon körültekintőek és mérjük fel a terület adottságait, még kijelölt területen is. Általánosságban elmondható, hogy ahol a fürdés tilos, ott a korcsolyázás is az (kikötők, zsilipek, hidak környezete; üzemi területek stb.).

A jég felülete legyen összefüggő, sima felület, ne legyenek benne repedések, törések. A jég vastagsága legalább 12 cm legyen. A jég alatti vízmélység lehetőleg ne haladja meg a 120 cm-t.

Jelentős veszélyforrások a víz alatti áramlatok, ugyanis a jégen beszakadt és vízbe merült személyt a jégtábla alá sodorhatja.

Változó vízszintű vízterületeknél figyelembe kell venni, hogy a vízszint csökkenése esetén légréteg alakulhat ki a jég alatt, így az saját súlyától is meghajlik, kisebb terhelés hatására is könnyebben berepedhet, beszakadhat.

Nagyobb jégfelületen veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni.

Ha korcsolyázási szándékkal megyünk a jégre, vegyük figyelembe, hogy a korcsolya éle rendkívül kis felületre koncentrálja a viselője testsúlyát. A jeget így akár 30x nagyobb felületi nyomással terheljük, mintha cipőben lennénk. Ennek kapcsán néhány adat:

40 kg-os gyerek cipőben: 0,16 kg/cm²

40 kg-os gyerek korcsolyával: 5 kg/cm²

A szabad víz jegére gépjárművel ráhajtani tilos, emellett a hazai vizeken jellemzően nem alakulnak ki olyan vastagságú jégrétegek, melyek pl. egy gépkocsi súlyát elbírnák.

Egy kis vízmélységű vízterületen – a part közvetlen közelében, ahol a víz akár a mederig le tud fagyni – kisebb a beszakadás kockázata. A sekélyvizű strandok területe alkalmas lehet a sportolásra, pálya kijelölésére.

Jégre egyedül ne menjünk, javasolt csoportosan, de lehetőleg a csoport tagjai se egymáshoz közeli helyen tartózkodjanak. Léknél való horgásztatkor, amennyiben a horgász egyedül tartózkodik a jégen, javasolt pl., hogy egy kötél egyik végéhez saját magát rögzítse, másik végét pedig egy partmenti tárgyhoz (pl. fához), mert így ha baj történik, a kötéllel saját magát tudja partra segíteni.

Ne távolodjunk el túlságosan a parttól, maradjunk partközelben. Köd esetén tájékozódni is nehezebb, mely nagy kiterjedésű tavak jegén jelenthet komoly problémát.

Baj esetére legyen kéznél olyan eszköz, amivel segítséget tudunk nyújtani (pl. kötél, szánkó, hosszabb faág). A parton a gépkocsinkban lehetőleg legyen kéznél pokróc (esetleg izolációs fólia), váltó ruha.

Jégről mentés esetén fokozott óvatossággal közelítsük meg a beszakadás helyszínét. A további beszakadás megelőzése érdekében igyekezzünk minél nagyobb felületen elosztani a jég terhelését a beszakadás környezetében: feküdjünk hasra a jégen és kúszva közelítsük meg a beszakadt részt, vagy használjunk pallót, szélesebb deszkát. Próbáljunk meg a bajba jutottnak biztonságos távolságból, kötéllel vagy hosszú faággal segíteni.

Veszély esetén a hason kúszással a parti biztonságos részekre is eljuthatunk, megelőzve beszakadásunkat.

Mindig öltözködjünk rétegesen, és ügyeljünk a fokozott táplálék és folyadék bevitelre.

Óvva intünk mindenkit, hogy kövesse a legendás hírű Schirilla György valamint ifj. Schirilla példáját és megpróbálja átúszni a Dunát, vagy bármelyik vízfolyásunkat, állóvizünket. Ezeknek a közismert embereknek a szabad vizekben történő úszása vízi rendezvénynek minősül, melyet a vízi rendészeti szervek engedélyeznek szigorú feltételek előírásával.

Minden esetben az emberi élet, az egészség elsődlegessége a szempont, és ezeket figyelembe véve kerülnek meghatározásra azok a szigorú feltételek, amelyek betartása mellett engedélyezik ezeket a még sportembereknek is igen nagy fizikai és egészségi terhet jelentő tevékenységeket. Ahhoz, hogy ezek a sportolók az ilyen téli úszásokat végre tudják hajtani, komoly, intenzív, speciális felkészülés szükséges, melyet szigorú orvosi felügyelet mellett hajtanak végre.

 

Kihűlés jeges vízben

Jeges vízben a kihűlés drasztikus gyorsasággal zajlik le, ezért a túlélési idő jelentősen lecsökken, mindössze néhány perc!

Kihűlés kezdete:        1-2 perc

Eszméletvesztés:       10 percen belül

Halál:  15 perctől

 

Fenti időadatokból látszik, hogy baleset esetén még a leggyorsabb mentőegységeknek is kevés az esélye arra, hogy időben megérkezzenek. Ezért jégbeszakadásos baleseteknél nagyon fontos az azonnali segélyhívás. Javasolt a Rendőrségen kívül a Tűzoltóság mielőbbi értesítése is, mivel sok esetben ők rendelkeznek a mentéshez szükséges felszereléssel, tapasztalattal, gyakorlattal.

Ha egyedül kell segítséget nyújtanunk és a beszakadt személyt nem tudjuk 1-2 percen belül kimenteni, akkor törekedjünk az érintett lehetséges rögzítésére, biztosítsuk a bajba jutottat elmerülés ellen és hívjunk segítséget.

Készüljünk fel arra, hogy a személy kiemelése után újraélesztésre lehet szükség. Az úgynevezett „búvárreflex” és a jeges víz életfunkciókat lelassító hatása miatt fennáll a sikeres újraélesztés lehetősége. Ne feledjük, hogy gyerekeknél 1 órán belül még jók az esélyek!



 


  • Tehergépjármű balesetek jellemzői, I....

    A tehergépkocsi balesetekkel kapcsolatos cikksorozatunk első részében azt mutatjuk be, hogyan alakultak ezek a balesetek 2011-2015 között útkategóriák...  >>

  • Látóképesség romlása – kockázatok és...

    Mi állhat a látási problémák kialakulásának a hátterében, milyen hatást gyakorolnak ezek a közlekedési stílusra, és milyen lehetőségek vannak a helyzet kezelésére?...  >>

  • A látás...

    Október a látás hónapja! Éleslátásunk biztosítása, látásunk karbantartása nélkülözhetetlen a biztonságos közlekedésünkhöz. Ugyanakkor sokan vannak, akik látásukban...  >>