Figyelem!

A cikk egy évnél régebben készült, a benne szereplő adatok es tények a megírás idejének helyzetét tükrözik.
Elhajtásos balesetek alakulása
2016-02-26 08:02 | GI
A bűncselekménynek minősülő helyszínelhagyásos közúti balesetek száma csökkent az évtizedforduló óta.

A KRESZ 58. § alapján a balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült, vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle lehetőt megtenni. Ha a baleset halált, vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell, és a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével lehet elhagyni.

Esetenként sajnos előfordul, hogy a baleset okozója – vagy ritkább esetben a baleset részese – a helyszínt a jogszabályi kötelezettség ellenére megállás nélkül elhagyja, vagy megáll ugyan, de onnan adatai hátrahagyása nélkül, az esetleg szükséges segítségnyújtást elmulasztva önkényesen eltávozik. Súlyosabb esetben – amennyiben személyi sérülés következik be, vagy a sérülés kialakulásának közvetlen veszélye fennáll - ez a jogsértő magatartás bűncselekménynek minősül.

Hazánkban a helyszínelhagyásos balesetek kétféleképpen minősülhetnek. Lehet cserbenhagyás, vagy segítségnyújtás elmulasztása, attól függően, hogy személyi sérülés (a halált is ide értve) bekövetkezett-e, vagy sem. Amennyiben személyi sérüléses közúti baleset történik, s az okozó, a vétlen jármű vezetője, vagy akár valamely tanú eltávozik a helyszínről anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy valaki megsérült-e, vagy segítségnyújtásra szorul-e, cselekményével a Btk. 166. §-ba ütköző „segítségnyújtás elmulasztása” bűncselekményt valósítja meg.

A jogszabályi meghatározás szerint ezt a bűncselekményt az követi el: „aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van” (a szövegkörnyezetből kiderül, hogy ennél a bűncselekménynél feltétel személyi sérülés bekövetkezése, továbbá az, hogy az élet, vagy testi épség közvetlen veszélyben legyen.)

A Btk. 239. §-ba ütköző „cserbenhagyás” vétségét követi el a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője akkor, ha a baleset helyszínén nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét, vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A hazai szabályozás szerint cserbenhagyás esetén a baleset következtében személyi sérülés nem történhet, noha annak a reális veszélye fennállt (pl. a vétlen gépkocsiban tartózkodott annak vezetője, illetve utasa, és az ütközés ereje alapján sérülés is bekövetkezhetett volna).

A cserbenhagyásos, valamint a segítségnyújtás elmulasztásos bűncselekmények száma az egységes ügyészségi és bűnügyi statisztikában mutatható ki. Ugyanakkor a segítségnyújtás elmulasztásos ügyek esetében gondot jelent két tényező. Az első, hogy ez a bűncselekmény nem kizárólag a közúti közlekedés keretén belül valósulhat meg (ez a jogszabályi megfogalmazásból is kiderül), míg a második, hogy közúti baleset esetén nem csak az okozó, hanem a vétlen jármű vezetője, vagy más természetes személy (pl. utas, baleset tanúja, vagy éppen csak egy arra járó személy) is elkövetheti.

Mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a segítségnyújtás elmulasztásos ügyek túlnyomó többsége a közúti közlekedés keretén belül, s általában az okozó részéről valósul meg (ezek pontos aránya azonban a jelenlegi statisztikai rendszerben nem mutatható ki).

A segítségnyújtás elmulasztások, a cserbenhagyások és a személysérüléses közúti balesetek száma 2010. és 2015. között az alábbiak szerint alakult.

 

 

2010

2011

2012

2013

2014

2015**

Alakulás%

Segítségnyújtás elmulasztások száma*

428

376

242

233

219

210

 

-51%

Cserbenhagyások száma

840

724

695

600

662

583

-31%

Személysérüléses balesetek száma

16 308

15 827

15 174

15 691

15 847

16 241

-0,5%

* többségében, de nem kizárólag a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények

** a rendőrség előzetes adataival

 

A táblázat adatai alapján látható, hogy 2010 óta a helyszínelhagyásos közlekedési bűncselekmények száma, valamint a személysérüléses közúti balesetek száma egyaránt csökkent. A legnagyobb mértékű csökkenés a segítségnyújtás elmulasztásos esetek terén mérhető. A 2010. évi 428-ról 2015-ben 210 esetre csökkenés több mint 50%-os mértéknek felel meg. Ennél valamivel kisebb mértékben, mintegy egyharmaddal csökkent a cserbenhagyásos bűncselekmények száma, ezt jelzi a 840-ről 583-ra való csökkenés.

Végezetül azt láthatjuk, hogy a személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában az előzőeknél jelentősen kisebb mértékű, mindössze 0,5%-os negatívum mérhető.

Természetesen vannak olyan helyszínelhagyásos balesetek is, melyek nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősülnek. Ilyen eset például, ha valaki egy parkoló gépjárműnek hajt neki, anyagi kárt okoz, és a helyszínről adatai hátrahagyása nélkül eltávozik. A hazai statisztikai rendszer az ilyen ügyek listázását, önálló leválogatását nem teszi lehetővé, tekintettel arra, hogy ez a jogsértés – számos más tényállással együtt - a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül, mely egyben a közúti közlekedés biztonságára csekélyebb mértékben veszélyes szabályszegések gyűjtőkategóriája.

Mindenesetre a helyszínelhagyásos közúti balesetek számának alakulásáról Európa-szerte azt tartják, hogy egyik fontos tükröződése a közúti közlekedés résztvevői szabálytiszteletének, felelősségérzetének, továbbá mások iránti tiszteletének. A helyszínelhagyás mögöttes okai a tapasztalatok szerint sokfélék lehetnek: ittas járművezetés, felelősségre vonás előli menekülés, vezetői engedély hiánya, érvényes kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművel közlekedés, felelőtlenség, pánikba esés, lopott gépjármű, vagy éppen a jármű vezetőjét más bűncselekmény elkövetése miatt körözik. 



 


  • Újabb nemzetközi...

    A legnagyobb közúti járművek, a tehergépkocsik és autóbuszok forgalmát ellenőrzik a héten, Magyarországon és Európában...  >>

  • Betegségek és a...

    Egyes betegségek, valamint gyógyszerkészítmények fogyasztása jelentősen csökkenthetik a biztonságos járművezetési képességet. Különösen idősebb korban okoz ez...  >>

  • Elektromos...

    Csak óvatosan! Elektromos kerékpárral közlekedni egészen más közlekedni, mintha hagyományos kétkerekűn...  >>